Legújabb újság  

A Marana Tha újság 2021. március-áprilisi
számának tartalmából

Katona István: A feltámadás döntő eseménye!

Az első keresztények úgy tapasztalták meg Jézus feltámadását, mint életük döntő eseményét. Az ilyen eseménynek általában az a következménye, hogy alapvető változásokat hoz. Megváltozik a világlátás, megváltozik az ember értékrendje, megváltozik a cél. – Ami kétezer évvel ezelőtt történt a római birodalom egy kis tartományában, az új kezdetet jelentett a világban. Három évtized múlva konfrontálódott a római birodalom Jézus feltámadásával. Vele vagy ellene. A városok piacterein összegyűltek az emberek és vitatkoztak arról, kinek van igaza. A császár féltette az uralmát, ezért kíméletlen üldözésbe kezdett. Keresztények milliói áldozták életüket Jézusért. Minél erősebb lett az üldözés, annál többen lettek keresztények. A vértanúk vére sokszoros termést hozott. Ez a hősi korszak idővel átadta helyét egy békésebb időszaknak. A császár felszabadító rendelete (313) elindította a berendezkedés, a birtokszerzés vágyát. Természetesen szentek mindig voltak és vannak közöttünk, akik mindent feláldoznak Krisztusért.

1. Mi lehet az enyém?

Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvassuk, hogy Jézus feltámadása után olyan nagy volt a lelkesedés az első jeruzsálemi közösségben, hogy készek voltak minden vagyonukról lemondani a szegények javára. Olyanok voltak, mint egy nagy család. Hiszen csak a szerető családban van meg az a gondolat, hogy senki sem tekinti kizárólagosnak a család javait. A pogány lelkület szerint az a cél, hogy minél gyorsabban meggazdagodjunk, a megszerzett vagyonból másokat kizárjunk. Ennek következménye az irigység, a féltékenység, a versengés, a gyűlölet, az erőszak, a félelem, a stressz, a szívbetegség, stb. A keresztény gondolkodás szerint az anyagi javainkat azért kaptuk, hogy másokkal megosszuk. Ezzel másoknak örömöt, biztonságot adjunk. Ennek következménye viszont a jóság, az öröm, a testvériség és a lelki béke. A feltámadt Jézus megkérdezi tőled, hogy az Ő kedvéért kész vagy-e megosztani másokkal javaidat? Nem kis dologról van szó. Isten Országáról! Ha a feltámadt élet a legfontosabb a számodra, akkor ez a kincs többet ér minden másnál.

2. Győzelem a világon

János apostol azt írja, hogy „a keresztény hit győzelem a világon.” Ezzel mintegy rámutat arra, hogy a hitben Isten ereje működik. Aki elsőbbséget ad a léleknek, az lelki emberré válik. A lelki ember képes csodákat véghezvinni. Libanonban történt, hogy egy mohamedán anyának gyermeke született. Olyan sok testi problémája volt, hogy az orvosok lemondtak róla. Az édesapa nagyon szerette volna, ha a kisfiú meggyógyul. Egy keresztény barátja azt mondta neki: „Nemrég voltam Charbel atya sírjánál és hoztam olajat, ami a koporsójában volt. Adok belőle, kend meg a kisfiad testét, vedd ki az inkubátorból.” Az apa megköszönte, elment a kórházba és az orvosi tiltás ellenére, felnyitotta az inkubátort és megkente kisfiát a szent olajjal. Másnap telefonált az orvos, hogy vigye haza a kisfiút, mert meggyógyult. Az apának határtalan volt az öröme! A pogány ember ezt nem hiszi, mert csak a fizikai erőben bízik. Ezért hatalomra törekszik, fegyvereket készít, hogy megvédje javait.

3. Új létforma

A Jézus feltámadása utáni találkozások megrendítő erővel hatottak az apostolokra. Tamás apostol az emberiség történetében először megtapintja Jézus feltámadt testét. Ez a test nem ugyanaz, mint Lázáré, mert Lázár idősebb korában újra meghalt. Jézus feltámadt teste Isten dicsőséges országából jött. Ez nemcsak romolhatatlan volt, hanem legyőzhetetlen is. Ez ellen már nem tudtak tenni semmit a főpapok vagy a római katonák. Jézus – ha Őt követjük – nekünk is ilyen csodálatos testet akar adni földi életünk után. Azt kérdezed, miért volt fontos Jézus megjelenése? Mert ez kellett az apostolok hitének az újjászületéséhez. Ettől a pillanattól már senki sem tudta megállítani őket. Tűzön-vízen keresztül hirdették az egész világon, hogy Jézus feltámadt, találkoztam vele… itt van közöttünk…

(Az írás az újság 3. oldalán olvasható.)

Dr. Molnár Gyula: Mária-jelenések az utóbbi századokban – 3. rész: Tre Fontane

Kijövök a barlangból, kétségbe esetten érintem a gyerekeket. Mintha szobrok lettek volna. Változatlanul meg sem tudom mozdítani őket. Égnek emeltem a szemeimet, kiáltok: Uram! Szabadíts meg minket! Hirtelen két kezet látok magam előtt. Két hófehér kezet. Közelednek a szemeimhez. Mintha valami kötést vettek volna le a szememről. Először nem látok semmit. Majd szürke, ködszerű fátyol áll előttem és ebből a sötét ködszerűségből fehér fény kezd megjelenni, majd nagyobbodni és egyszerre az egész barlang fényességbe borul. Nem láttam egyebet, mint fényességet. Eltűnik a barlang, eltűnnek a fák, nem látom a gyerekeket, eltűnnek a gyerekek, nem látok mást, csak ezt a csodálatos nagy fényességet.

„Ebben a nagy fényességben, zöld fátyollal fején, egészen a földig fehér öltözékben, rózsaszín övvel körülvéve megjelenik a Szűzanya. Egy könyvvel kezében. A kis könyv: a Biblia. Mutatja a lábam mellett a fekete öltönyt és rajta az összetört keresztet. Beszél hozzám a fekete ruha és az összetört kereszt jelentőségéről. Jönnek majd egyházüldözések és ennek következtében nagyon sokan kényszerülnek majd levetni az egyházi ruhát. Az összetört feszület a lakásomban összetört családi feszületet szimbolizálta.

Nem mondhatom el az egész üzenetet. Amit elmondhatok, azt el is mondom. A Szűzanya akarja, hogy legyünk egyek a hitben és a szeretetben. A Szűzanya akarja, legyünk készek arra, hogy megvalljuk hitünket minden félelem nélkül. Ez lesz a világ feletti győzelem.

Különösen három dogmánkat támadják meg:

1. Jézus Krisztus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben.

2. A Legszentebb Szűz Istenanyaságát.

3. A pápa csalatkozhatatlanságát (hit és erkölcs dolgában, a püspökökkel egyetértésben).

(Az írás folytatása az újság 4. oldalától olvasható.)

Cseh Anikó: Hogyan támad fel Jézus a szívemben?

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)

Nemrég ünnepeltük a Megváltó születését és most készülünk a Nagyböjtre, majd a Megváltó keresztáldozatára és ünnepeljük Feltámadását.

Kereszt nélkül nincs Feltámadás! Szenvedés nélkül nincs Örök élet! Nézzük meg Jézus útját.

A Szentírásban olvashatjuk, hogy a Feltámadást megelőzi a nagyböjt és a nagyhét. Ha ezt az utat végig járjuk Krisztussal, átélhetjük a Csodát, Krisztus feltámadását a szívünkben.

Nagyböjt kezdete 2021. február 17. szerda.

A nagyböjti készület a szeretetről szól. A szeretet ünnepe a nagypéntek, amikor Jézus az életét áldozta értünk. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13) – olvashatjuk János apostol soraiban.

A legnagyobb szeretet ünnepe a nagypéntek. Jézus szeretetből szenvedett értünk, meghalt a kereszten szeretetből.

Jézus tudatosan készült Nagypéntek éjjelére. Tudta, mi fog Rá várni, mi is tanúi vagyunk ennek, tanításai által. A nagyböjt egy ajándék számunkra, nem csupán a böjtről szól, nem is kizárólag az önmegtagadások ideje. A nagyböjt a legnagyobb szeretet befogadására való készület ideje.

(Az írás folytatása az újság 7. oldalán olvasható.)

Cecília: Utam a házasságig (Tanúságtétel)

Hol volt, hol nem volt…

2018 őszén elhatároztam, hogy részt veszek a budapesti Emmánuel közösség szervezésében az Élet a Lélekben szemináriumon. Ekkor már két éve éltem Pesten.

Pályafutásomat az egyetem befejezése után Magyarország fővárosában egy angol Montessori óvodában kezdtem, majd egy magyar-szlovák óvodában dolgoztam.

A mozgalmas fővárosi élet forgataga eléggé magába szippantott, rengeteg programra, előadásra jártam. Valahol tápláltam a reményt a szívemben, hogy talán épp itt fog rám találni a „Nagy Ő“. Bizonyára nem véletlenül vezetett Isten ebbe a nagyvárosba, reméltem hát, hogy ez lesz a szándéka. Azonban e két év leforgása alatt az összes reményt keltő kapcsolat, randevúzás végül csalódásba torkollott.

Bensőmben viszont az ismerkedések előrehalad­tával mindig felvillant egy piros lámpa. Kezdtem engedni a gondolatnak, amely egyben meg is rémisztett: „Mi van, ha Isten mégsem a házas életre hív?!“ Hiszen oly sok ígéretesnek tűnő kapcsolati próbálkozásom kiábrándulással végződött…

(A tanúságtétel folytatása az újság 8. oldalától olvasható.)

P. James Manjackal MSFS: Az ördög és az Eucharisztia

A szentmisén átváltoztatáskor és a szentségimádás alatt gyakran látom, ahogy a gonosz lélek által kínzott és megszállott emberek rikácsolnak, kiabálnak, táncolnak és járkálnak, a többieket zavarják. Egyszer, amikor Zágrábban (Horvátország) egy 15.000 fős tömeg jelenlétében tartottunk a stadionban szentségimádást, több mint egy tucat gonosz lélektől kínzott és megszállott ember zavarta meg a programot.

Így kiáltottak: „Te, Jézus, menj innen! Jézus, ne zavarj minket, hagyj minket békén, Jézus, menj el ebből a teremből”, stb. Az önkénteseknek jutott osztályrészül az az emberfeletti feladat, hogy a sportcsarnokból kitessékeljék őket. Később felkerestem őket a pszichiátrián a provinciálisommal együtt, akit a papneveldéből kértem. A megszállt emberek kötéllel voltak megkötve, néhányukat pedig szobába zártak. Elkezdtek szidni minket, leköptek, megpróbáltak megrúgni és megtámadni.

Zágrábban az ördög James Bondnak hívott. Voltak démonok, akik így szóltak: „James Bond, azért jöttél Jézussal Indiából, hogy kiűzz minket? Nem fog sikerülni, nem fogunk kimenni.” Némelyek így gúnyoltak: „James, nem szégyelled magad, hogy a provinciálisoddal jössz, de még ketten együtt se tudtok kiűzni?” Az ördög a provinciálisomat is felismerte. Sok imádságra és böjtre volt szükség, hogy ki tudjuk űzni őket.

Amikor az Oltáriszentség jelenlétében imádkozunk olyan emberek szabadulásáért, akik erre rászorulnak, az ördög mindig nagyon hevesen reagál.

(Az írás folytatása az újság 10. oldalától olvasható.)

Thomas Merton: Krisztus képe bennünk…

Mindannyian a magunk módján töredékes képet formálunk Krisztusról. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját elgondolásunk szerint alakítsuk ki Krisztus-képünket, kivetítve Rá saját törekvéseinket, vágyainkat és eszményeinket. Azt találjuk meg Benne, amit mi keresünk. Számunkra nemcsak Isten testesül meg benne, hanem mindaz, amiért társadalmunk vagy környezetünk él.

Igaz ugyan, hogy a tökéletességre törekvő ember követi és az Ő életét alakítja ki a magáéban, de ehhez nem elég csak a képzeletünkben élő Krisztust követnünk.

Nemcsak azért olvassuk az evangéliumokat, hogy képet vagy fogalmat kapjunk Krisztusról, hanem azért, hogy behatoljunk a kinyilatkoztatás szavaiba és így a hitben élő kapcsolatot létesítsünk Krisztussal, a lelkünkben lakó Istennel.

Pusztán a saját erőfeszítéseinkkel nem tudjuk Krisztust megalkotni magunkban. Nem elég tanulmányoznunk az evangéliumokat, s aztán valóra váltanunk elgondolásainkat. Törekednünk kell ugyan erre; de mindig a kegyelem irányítása alatt, egészen alávetve magunkat Isten kegyelmének.

Ha Krisztus életének utánzásában saját elgondolásainkra, ítéleteinkre és erőlködésünkre bízzuk magunkat, akkor legföljebb valami jámbor fantáziakép keletkezik bennünk, amely olyan merev, mesterkélt és holt, hogy mindenkit elijeszt körülöttünk.

(Az írás folytatása az újság 13. oldalán olvasható.)

Szólítsd fel az embereket – szólt Jézus…

„…és mondd meg nekik:

Ha nem bánjátok meg a bűneiteket és nem imádkoztok őszintén, a jelenlegi baj tovább fog tartani, mint gondoljátok. Forduljatok Hozzám, a ti Istenetekhez és tartsatok bűnbánatot! Az őszinte és szívből jövő ima eljut Hozzám, Istenetekhez. A böjt elűzi a démonokat. Mindenfajta áldozatot elfogadok. Űzzétek el a fásultság lelkületét és tagadjátok meg gonosz útjaitokat, és kössetek békét Velem, Istenetekkel! Hadd halljam: »Uram, könyörülj rajtam, bűnösön!« (lásd Jézus-ima – ford. megj.) És Én könyörületes leszek veletek szemben. És áldások özönét fogom rátok árasztani. Jöjjetek, ne féljetek! Hallgatlak…” (Vassula Ryden)

Isten meg fog hallgatni minket, ha megbánjuk bűneinket és megváltoztatjuk a Vele szemben tanúsított langyosságunkat. Könyörületesen meg fogja adni nekünk a békét. Folyamatosan imádkozni fogunk a világért. Kérjük, hogy mutassa meg nekünk és ragyogtassa ránk az Ő Arcát. Esedezzünk, hogy fogadja kegyesen könyörgésünket…

(Az írás folytatása az újság 14. oldalán olvasható.)

Kerekes Gabriella: Isten mindig többet ad! (Tanúságtétel)

Gabriella vagyok. Szüleim nem neveltek vallásosan sem engem, sem a nővéremet. Természetes szokás volt azonban abban a városban, ahol születtem, hogy minden gyermeket még kiskorában meg kell keresztelni és kell, hogy elsőáldozó legyen. Ezt szokásként az én szüleim is megtették, így a nővéremet és engem is megkereszteltek és elsőáldozók is lettünk.

Nővérem tizenegy évvel idősebb nálam. Ő szinte egyik napról a másikra megtért, a család nem tudta mire vélni, mi történhetett vele. Másként kezdett viselkedni, másfelé irányult az érdeklődése. Üldöztük őt, hogy miért teszi ezt, mire jó ez? Amikor szapultuk, mindig hallgatott és csak mosolygott. Nem értettük. Előtte a zenei ízlése olyan volt, hogy fekete zenéket hallgatott, a beszéde is ehhez igazodott. Aztán azt vettük észre, hogy egyik napról a másikra megszelídült és látszott rajta, hogy próbál minket szeretni annak ellenére, hogy nagyon bántjuk őt. Férjhez ment és három gyermeke lett. Férje is megtért ember volt, így már eszerint nevelték a gyermekeiket is. Ismét ámulattal néztük, hogyan nőnek fel hitben a gyerekek, de még mindig nem rakódott össze a fejünkben, hogy ez talán azért van, mert hisznek ­valakiben.

Az én megtérésem is a nővéremhez kapcsolódik. Egyik nyáron, amikor elment a közössége lelkigyakorlatára, megkért, hogy kísérjem el, és vigyázzak a gyermekeire. Mondanom sem kell, hogy a nővéremmel nem volt jó a viszonyom, pont abból kifolyólag, hogy az én érdeklődésem merőben más volt, mint az övé, és hogy őt egész konkrétan szent fazéknak tartottam. Így is hívtuk őt egymást között a családban. Vele nem kell sokat törődni, merthogy ő úgyis csak az illúzióit kergeti. Vissza is utasítottam a kérését azzal, hogy én igazából megvetem azokat az embereket, akik ott lesznek vele, ezért nem akarok közéjük menni. Végül édesanyám is kérte, menjek el vele, mert a nővéremnek nagyon sok dolga lesz külön a három gyerekkel is. Így kerültem a táborba.

 

(A tanúságtétel folytatása az újság 15. oldalától olvasható.)