Vasárnap

A vasárnap az Úr feltámadásának a napja. Megváltásunk ünnepe, amelyen minden keresztény arra emlékezik, hogy Isten gyermeke lett, megszabadult a Sátán uralmától, az örök haláltól és örököse lett Isten Országának, a mennyországnak. A földi élet után vár bennünket mennyei Atyánk és örök boldogságot ajándékoz nekünk, ahol nem lesz betegség, nem lesz fájdalom, nem lesz éhezés, mert az Atya minden jóról gondoskodik.

A hetedik nap megszentelését már a kivonulás könyvében elrendelte az Atya: „Ez legyen örök jel köztem és közted” (Kiv 20,15.)

Vasárnap dicsérő szóval magasztaljuk a mi Atyánkat, aki megteremtett minket és föláldozta szeretett Fiát, a mi szabadulásunkért.

Vasárnapi megemlékezünk arról, hogy Isten kiválasztott minket ebből a világból, világosságot adott szívünkbe, a hit fényét, amelyben látjuk az Ő szerető arcát és Lelke által halljuk az Ő hangját.

Hálát adunk Neki a hit világosságáért és a szabadulásért és hogy fölvett minket dicsőséges országába. A vasárnap a nyugalom ideje, lelkünk gazdagítása imával és szent olvasmányokkal. Szép szokás a betegek látogatása, gyászolók vigasztalása és a szegények megörvendeztetése.

A vasárnap ünnepe annak az örök vasárnapnak, amikor majd Isten népe együtt lehet a mennyek országában, és együtt dicsőítheti az Urat kimondhatatlan boldogságban és örömben végtelen időkön át.

A vasárnap az Eucharisztia napja. Nemcsak azért, mert ezen a napon minden keresztény részt vesz a szentmisén, hanem azért is mert ezen a napon – jobban, mint más napon - a keresztény lelki ajándékot akar készíteni Teremtőjének és Megváltójának. Mert a szentmise nem érhet véget a templom falain belül, hanem folytatódik szeretet-szolgálatként és tanúságtételként a templomon kívül.

A vasárnap az a nap, amelyen az üdvösség központi eseményei történtek. A feltámadt Jézus belép (Jn 20,26) a zárt ajtókon keresztül és békével köszönti apostolait. Máskor pedig Jézus közeledett a két tanítványhoz és együtt mentek Emmauszba (Lk 24,1) a „hét első napján”.

Az apostoli hagyományra támaszkodva az Egyház vasárnap Krisztus húsvéti misztériumát, az ember megváltásának misztériumát ünnepli. A vasárnap a hét húsvétja, mikor megünnepeljük Krisztus győzelmét a bűn és  a halál felett, az első teremtés beteljesedését Őbenne és az „új Teremtés (2Kor 5, 17) kezdetét. „A világ első napjának imádással és hálával való felidézése ugyanakkor tevékeny elővételezése az utolsó napnak, amikor Krisztus újra eljön dicsőségben”. (Renzo Gerardi)

A szentmise, a templom a lelki- és testi gyógyulás forrása. Jézus keresztáldozata eltörölte a bűnt, a betegség forrását. A szentmise a keresztáldozatot megújítja, tehát a gyógyulás forrása. (Katona István atya)